Parc Phoenix

       Mostanában kicsit elfoglalt vagyok, így, hogy közeledik a félév vége, ezért aztán ezt a bejegyzést se sikerült befejeznem múlt héten, mikor nekiálltam megírni, viszont tegnap két óra közötti szünetben, illetve ma délután összehoztam, szóval fogadjátok szeretettel! :)

      Anyukámék látogatásának utolsó napján már csak egy délelőtti programra jutott, idő és ennek pont meg is felelt a Nizza külvárosában található Parc Phoenix, ahova ugye már egyszer megpróbálkoztam eljutni, és ami történetesen pont szembe van kb. a reptérrel. Végre az idő is igazán napsütéses lett, ami ideális volt a parkos sétálgatásnak.

    A szokásos Nizzába tartó busszal tudtunk utazni, csak most a reptérnél szálltunk le. Itt egy hatsávos autó út van, ezért úgy döntöttünk keresünk egy zebrát, ami viszont jóval odébb volt, így aztán visszafele a reptérre már csak jól körülnézve keresztülszabtunk az úton. :)

      A park belépője csak 3 euró, ami egyáltalán nem vészes szerintem. Azt sajnáltam csak, hogy a bőröndöket nem tudtuk letenni értékmegőrzőben, így bár nem volt nehéz, végig kellett húznunk útközben.

        A park így, hogy egy novemberi hétköznapon látogattuk meg, elég kihalt volt. Valószínű nyáron mikor  több a turista, illetve hétvégén nagyobb a nyüzsgés. A legtöbb látogató a gyerekeiket tologató anyukák voltak, illetve oviscsoportok.

A kis törpikék neonmellényben, hogy az óvóbácsi
könnyen szemmel tudja tartani őket. :)

    A kert részen különféle madarak voltak főként, elkerített helyeken vagy nagy ketrecekben. Pelikánok, papagájok, pávák stb. illetve pár emlős, mint a vidrák, bár ők nagyon elbújtak és nem láttuk őket, csak a tábla jelezte, hogy elvileg őket lehet megfigyelni. Mivel a meglévő időnk nagy részét az üvegházban töltöttük, így végül a kinti részt nem jártuk be teljesen. A benti területen, egzotikus növényeket lehetett látni, illetve teknősöket, flamingókat, papagájokat, valamint különböző akváriumokban sok-sok különböző halfajt. Nem vagyok a botanikában annyira otthon szóval a következő fotóknál elmaradnak a korábbi bejegyzéseknél gyakori kommentárok, kénytelenek lesztek csak csodálni őket. :)

       Még megettük az ebédre csomagolt szendónkat az egyik padon ülve, aztán egy 20 percre rá már el kellett indulni a reptérre. Az átvilágításig el tudtam kísérni Anyukámékat, majd mikor eltűntek a szemem elöl elindultam hazafele. A rákövetkező napokban elég erős honvágyam volt, mivel alig történt velem valami, hiszen a szünet még mindig tartott, a legtöbben, köztük a lakótársam is, elutaztak, így kevésbé telt vidáman és mozgalmasan az idő. De most már erről szó sincs, mert, mint mondtam irtó sűrűek a napjaim. :) Így aztán a következő posztot, Marseille-ről, is csak későbbre tudom ígérni.

Nizzai reptér - Az ember úgy érzi, mintha legalább is Miami-ban lenne.
Vagy legalább is így képzelem Miamit. :)